Az idén 0,3-2,0%-kal növekedhet a magyar gazdaság, jövőre pedig 3,8-5,1%-os lehet a GDP-bővülés - áll az MNB friss inflációs jelentésében. Bár a jegybanki optimizmus még mindig nagyon kilóg a nemzetközi szervezetek és a piaci intézmények előrejelzései közül, a részletes számokból így is kiviláglik, hogy március óta nagyon sokat romlott az MNB világképe.
Az első negyedév végén 66,8%-on állt a GDP-arányos államadósság, derül ki a Magyar Nemzeti Bank ma közzétett pénzügyi számlák statisztikájából. Ez kis emelkedést jelent a 2019 végi szinthez képest (66,3%), de nagyon nagy jelentőséget ennek nem kell tulajdonítani, hiszen az év közbeni hullámzás megszokott jelenség. Annyiban most mégis érdekes a helyzet, hogy a koronavírus-válságba még csak a 2. negyedévben nézett bele igazán az ország, ezért az államháztartási hiány és a GDP oldaláról is újabb sokkok érhetik az államadósság-ráta csökkenő pályáját. 2011 után idén fordulhat elő újra, hogy év végén a mutató magasabb lesz az előző évinél.
Tavaly a frissített adatok alapján 4,9 milliárd eurós többlet keletkezett a külkereskedelmi mérlegben. Utoljára 2009-ben láttunk 5 milliárd euró alatti egyenleget, ám további drasztikus romlástól nem kell tartanunk.
Komolyan zavarba jöhet az, aki meg szeretné tudni, hogyan alakul Magyarország külső egyensúlya. Ugyanarra a statisztikai mutatóra ugyanis kétféle számot közöl a Magyar Nemzeti Bank, és a két számnak még az előjele sem egyezik. Az egyik szerint Magyarország továbbra is finanszírozza a külföldet, a másik szerint viszont már rászorul a külső forrásokra. De melyik az igaz?
Két év után először csökkent a magyar háztartások készpénzállománya az első negyedévben - mutatják az MNB friss adatai. Ismét nagy erővel vetettük rá magunkat az állampapírokra év elején, így 100 újonnan megtakarított forintból 62 forint állampapírban kötött ki, pedig az új szuperállampapír, a Nemzeti Kötvény csak június elején érkezik. A tőzsdék emelkedésének köszönhetően a kockázatosabb megtakarítási típusok sem teljesítettek most rosszul, a részvények mellett a befektetési alapok, az életbiztosítások és a nyugdíjpénztárak is szépen hoztak.
A maastrichti limitet meghaladó mértékű, GDP-arányosan 3,4%-os finanszírozási igénye keletkezett a magyar államnak az elmúlt egy évben. A vállalati szektor a beruházási aktivitás miatt szintén növelte a finanszírozási igényét, így a teljes nemzetgazdaság finanszírozási képessége a GDP 1,4%-ára esett vissza.
Az első negyedévi 74,3%-ról 74%-ra mérséklődött június végére a magyar államadósság a GDP arányában, ami csaknem 9 éve, azaz a válság kitörése és az IMF hitelkeret lehívása óta a legalacsonyabb - derül ki a Magyar Nemzeti Bank által ma közzétett előzetes adatokból. A csökkenő tendencia nem meglepő annak tükrében, hogy az első után a második negyedévben is többletes volt az államháztartás pénzügyi mérlege. Ez egyúttal azt is előrevetíti: az idei évre belőtt 2%-os GDP-arányos államháztartási hiánycélnál jóval jobb egyelőre az alappálya. Közben a lakosság a jelek szerint "úszkál" a pénzben, újra jócskán nőtt a háztartások nettó finanszírozási képessége.
Az első negyedév vártnál magasabb GDP-növekedésének hatására a 74,6%-ról 74,3%-ra pontosította az első negyedév végi GDP-arányos államadósság adatot az MNB. Az ország nettó finanszírozási képessége csökkent, ami jó hírnek mondható annak fényében, hogy ehhez végre a vállalati aktivitás éledezése is hozzájárult.
Mostanra talán kijelenthető, hogy az utóbbi években tartósan csökkenni tudott Magyarország GDP-arányos adósságrátája, ami jelentősen mérsékelte az ország sérülékenységét. Ennek ellenére meglepő, hogy az éves finanszírozási szükségletünk gyakorlatilag állandó, továbbra is az éves nemzeti össztermékünk mintegy ötödét kell bevonnunk forrásként. Ez pedig a nemzetközi szakértők szerint is növeli a sérülékenységünket, vagyis kioltja az adósságcsökkentés pozitív hatásának egy részét. Ennek oka pedig a lakossági állampapírok lassan megállíthatatlan terjedése, hiszen ezek jellemzően egy évnél rövidebb értékpapírok, melyeket évről évre meg kell újítani.
A harmadik negyedévben a szezonálisan igazított adatok szerint a magyar állam finanszírozási igénye pontosan nulla volt, vagyis nem szorult rá külső finanszírozásra. Ilyet - amióta ezek az adatok rendelkezésre állnak - még nem láthattunk.
A harmadik negyedévben (szezonálisan igazítva) a magyar állam finanszírozási képessége a pozitív tartományba emelkedett. Ilyet soha korában nem láthattunk. Megindult az államadósság tavalyi szint alá történő passzírozása, van még tennivaló.
A harmadik negyedév végén 83%-on állt a GDP-arányos államadósság-mutató - derül ki a Magyar Nemzeti Bank mai jelentéséből. Az előző negyedévhez (85%) képest ez csökkentést jelent, ám még mindig jelentős mérséklés szükséges ahhoz, hogy év végére a tavalyi 79,4%-os adat alá süllyedjen az államadósság.
Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2014 második negyedévének végén a GDP 85,0 százaléka volt - derül ki a ma megjelent pénzügyi számlák statisztikából.
Az első negyedévben is tovább zajlott a magyar gazdaság válság óta tartó alkalmazkodási, adósság visszafizető folyamata. Az első negyedévvel záródó utóbbi egy évben a magyar gazdaság finanszírozási képessége a GDP 7,2%-át tette ki.
Az első negyedév végén 84,6 százalékos volt a GDP-arányos államadósság Magyarországon. Ez lényegesen magasabb, mint a tavaly év végi 79,2 százalékos mutató. A növekedésben több tényező is szerepet játszik, szerencsére ezek közül több olyan is van, ami nem tartós. Ezzel együtt az államadósság trendpályája finoman szólva sem meredeken csökkenő.
Szorgalmasan fizetjük vissza a hiteleinket, nem csak a háztartások, a vállalatok is. A hitelezésben a Növekedési Hitelprogram csak ideiglenes javulást hozott, tavaly az utolsó negyedévben szinte már nyoma sem látszott. A Magyar Nemzeti Bank ma megjelent pénzügyi számláiból sok egyéb dolog is kiderül.
A külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege) a korábbi negyedévekhez képest tovább nőtt 2013 IV. negyedévében, (a szezonális hatások kiszűrésével) 1938 millió euro, a GDP 7,7%-a (566 milliárd forint) volt, amely szintén nagyobb az előző negyedév szezonálisan igazított GDP arányos adatánál. A negyedik negyedéves adatban leginkább a magas tőketranszferek (EU-transzfer) hatása mutatkozik meg.
A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási képessége 2013-ban a GDP -2,5 százalékát tette ki. Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a GDP 79,0 százalékát érte el 2013 végén - áll a Magyar Nemzeti Bank ma megjelent előzetes pénzügyi számlák jelentésében. Az adósságot a negyedik negyedévben a nettó adósságfelvétel 17 milliárd forinttal növelte, míg a forint árfolyamváltozása 38 milliárd forinttal csökkentette. Az előzetes adatok szerint a háztartások nettó finanszírozási képessége 2013-ban a GDP 5,3 százalékát érte el.
Tavaly a harmadik negyedév végén 80,2% volt a GDP-arányos államadósság - többek között ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb pénzügyi számlák statisztikájából. Az adatok több érdekes jelenségre is rávilágítanak. A válság során megtépázott népszerűségű befektetési jegyek állománya történelmi csúcsra emelkedett. Hiába vettek fel sok hitelt a vállalatok, a finanszírozási képességük sosem látott csúcsra ugrott.
A külkereskedelmi forgalom havi adatai alapján nem meglepetés, hogy a harmadik negyedévben is jelentős többletet mutatott a folyó fizetési mérleg. A kedvező egyensúlyi folyamatok mellett azt is rögzíthetjük, hogy a tőkebeáramlás az országba az idén meglehetősen gyérnek mondható.
Elgondolkodtató adatok a szupergazdagokról.
Warren Buffett átadja a stafétabotot.
Nemzetbiztonsági aggályokat vet fel a döntés.
Földhöz szögezték a "madarakat".
A jelenlegi adatok szerint sereghajtók vagyunk az EU-ban.
Nagy Márton elégedett az intézkedés hatásaival, a kereskedők kevésbé
Az OXO Technologies vezére a Business podcast vendége volt.
